Virágzó tea
A virágzó teák szép és élvezetes módját nyújtják a teafogyasztásnak. Általában szárított virágokat, -egyes esetekben- gyógynövényeket is tartalmaznak, amelyek vizuálisan lenyűgözőek és emellett különleges ízvilágot és illatot adnak az italnak. A kézzel készített teagolyók forró víz hatására lassan kinyílnak, a virágok látványosan kitárulnak.
A virágzó tea történelme a kínai és japán teakultúrákhoz kapcsolódik, ahol már évszázadokkal ezelőtt ismertek voltak azok a teák, amelyekben virágokat használtak díszítésként és ízük fokozására. A virágzó tea készítése egyfajta művészet is, ahol a teakészítők gondosan összeállítják a virágokat, hogy egy látványos és élvezetes italt hozzanak létre.
Kína
A virágzó teagolyók készítése és fogyasztása Kínában évszázadokra nyúlik vissza, és ezen hagyományok szoros kapcsolatban állnak a kínai császári udvarral is. A kínai császárok, akik nagyra értékelték a tea kultúrát és a tea társadalom fontosságát, támogatták és népszerűsítették a különleges teafajtákat és készítési módokat. A virágzó tea készítése is része volt ennek a kulturális hagyományainak, bár a mai virágzó teák modern kivitelezése eltérhet a hagyományos eljárásoktól.
Már több, mint egy évezreddel ezelőtt, különösen a Tang és Song dinasztiák idején (618–1279), a teázás és a különféle teák fogyasztása egyre népszerűbbé vált a kínai elit körében, beleértve a császári udvart is. Bár a virágzó teák pontos eredete nehezen nyomon követhető, az azonban bizonyos, hogy a kínai császárok és az arisztokrácia tagjai számos luxus teaformát fogyasztottak, köztük olyan teákat, amelyek díszítve voltak különböző virágokkal. A jázminvirágos tea például már a Tang dinasztia alatt népszerű volt, és az idők folyamán továbbfejlődött, különféle variációkkal és minőségi fokokkal. A jázminvirágos tea legfőbb előnye az volt, hogy a jázmin szirmok intenzív illatát és ízét átadta a teának. Gyakran készítettek liliommal díszített teát is, ami nemcsak vizuálisan volt vonzó, hanem kellemes virágos ízt is kölcsönzött a teának.
Japán
A virágzó teák és a virágos díszítések Japánban hosszú történelmi hagyományokkal rendelkeznek. A hangsúly gyakran a természet szépségére, az egyszerűségre és a meditatív élményre helyeződik. Íme néhány olyan virágzó tea és a hozzájuk kapcsolódó tradíciók, amelyek Japánra jellemzőek:
Sakura (cseresznyevirág) teák: Japánban a cseresznyevirág hagyományosan a tavasz és az elmúlás szimbóluma. A Sakura teák gyakran tartalmaznak cseresznyevirágot vagy aromáját. Ezek a teák tavaszi ünnepeken, például a Hanami (cseresznyevirág megtekintése) idején különösen népszerűek.
Hōjicha teák: A Hōjicha egy egyedi, meleg ízű pörkölt zöld tea, melynek különféle változataival találkozhatunk a teaházakban. Bár a Hōjicha maga nem virágzó tea, gyakran kombinálják más összetevőkkel, például gyümölcsdarabokkal vagy virágokkal.
Gyümölcs és virág teák: A japán teakultúrában is népszerűek a gyümölcsökkel és virágokkal díszített teák. Ezek a teák gyakran tartalmaznak szárított virágokat, például rózsaszirmokat vagy liliomokat, és gyümölcsdarabokat, amelyek élénk színeket és ízeket kölcsönöznek a italnak.
A virágzó teákat, más néven virágzó, nyíló, kézzel kötött, művészeti vagy előadói teáknak is nevezik, amelyek tealevelek és virágok művészi elrendezései. Amikor forró vizet öntenek rájuk, csodálatos virágzó látványban nyílnak ki. A virágzó teák bimbó vagy virág formájában érkeznek, amelyek először elég egyszerűnek tűnnek, de ahogy feloldódnak a vízben, lenyűgöző virágzattá alakulnak, így nemcsak vizuálisan nyújtanak élményt, hanem finom, ízes italokat is.